Máriaremetei Kisboldogasszony plébánia, Bp. (1029 Templomkert u. 1.): 1. az esztergom-bpi főegyhm. budai-északi esp. ker-ének Hidegkúti, Örökzöld út, városhatár, Kárpát, Gyulai Pál, Tompa Mihály, Kerényi Frigyes, Táncsics Mihály, Áchim András u., Máriaremetei út által határolt területe. - Pesthidegkút filiájából 1945: lelkészség, 1970: pléb. lett. A mai kegytp. 1899: épült. Org-ját (3/42 m/r) 1905: a →Rieger gyár építette (op. 1195.), 1960: Győri József és Gonda Nándor átépítette. Harangjait 1899: 111 cm átm. ismeretlen mester, 1924: 138, 93 és 70 cm átm. Szlezák László öntötte. - Plébánosai: 1945: Csete Ágoston OSM, 1947: Ormai Gusztáv, 1955: Gavora Béla, 1957: Neményi Lajos, 1993: Debreczeni Miklós, 1997: Vida Tivadar adm., 1998: Esterházy László. - Lakói 1997: 3000 r.k. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 81 tanuló. - Lapja: Máriaremetei Híradó. Megj. havonta. -

2. búcsújáró hely. Kegyképe álló Boldogasszony, bal karján a gyermek Jézussal, aki jobbját áldásra emeli. Mindkettőjük fején korona. Mária jobb kezében kormánypálca. Ősképe →Einsiedeln kegyszobra. A mély keretben, üveg alatt lévő kép készítésének ritka technikájával (relief) az 1800 k. évek stílusjegyeit viseli. Alkotója ismeretlen. - Története. A 18. sz. közepén Thalwieser Katalin, egyszerű, jámbor svájci nő Pesthidegkúton telepedett le. Magával hozta otthonába annak az einsiedelni csodatevő Szűz Mária-képnek egy másolatát, mely előtt hazájában sokat imádkozott. Hamarosan feleségül ment Linzenpold Györgyhöz, s boldog házasságát a Szűzanyának megköszönve, az einsiedelni képet 1763: a község határában egy tölgyfára erősítette, hogy mások is imádkozhassanak előtte. Mindennap, amikor munkába ment és munkából jött, férjével együtt imádkozott a kép előtt. A tölgyfán elhelyezett kép egyébként egész nap magányosan várta az imádkozókat. E magányáért nevezte el a környék népe Remete Máriának. Hamarosan egyre többen álltak meg a máriás tölgyfa előtt, az imameghallgatások híre gyorsan terjedt, s a városból egyre nagyobb számmal jöttek imádkozni a kép elé. Miután egy Forstmar nevű budai asszony a kép előtt visszanyerte a szemevilágát, tömegével jöttek a hívek. A nagyszámú zarándokseregre fölfigyelt Pesthidegkút földesura, Terstyánszky Ignác is, s előbb tetőt, 1808: kpnát építtetett a kép fölé. 1878: a hívek tp-egyletet alapítottak új tp. építésére. A mai tp-ot 1899. X. 1: szentelt föl Steiner Fülöp székesfehérvári pp. A szentélyben áll az ősi tölgyfa csonkja a Szűzanya kegyképével. - 1928. VIII. 11: a szerviták vették át a kegyhely gondozását, 1950 óta egyhm-s papok végzik. - 1997. V. 18: Pünkösd vasárnapra virradó hajnalon ismeretlen tettesek ledöntötték a tp-kertben 1933: fölállított keresztút 7 stációját, a Fájdalmas Szűzanya szobrát, megrongálták a Szt István-kutat. 1998: helyreállították. 2001. VIII. 20: Szt Imre és László-szobrot állítottak. **

A Mária-remete kegytp-ban szokásos énekek. Bp., 1927. - Ángyán Fülöp: Máriaremetei kegyhely. Uo., 1942. - SZJN 1977:206. - Szenthelyi 1988:28. - Szilárdfy 1994:21.